A torna k�l�nb�z� jelleg� �s k�l�nb�z� szereken bemutatott gyakorlatokb�l �ll� �sszetett sport�g, amelyet f�rfiak �s n�k egyar�nt �znek, r�szben elt�r� szereken. A szertorn�n k�v�l a szervezett tornasportok k�z� tartozik m�g a ritmikus gimnasztika (r�gen: m�v�szi torna, ritmikus gimnasztika), a trambulin (gumiasztal), az akrobatikus torna (kor�bban sportakrobatika) �s az aerobik. A f�rfi szertorna gyakorlatai: talaj, gy�r�, korl�t, l�leng�s, ugr�s �s ny�jt�. A n�i versenyeken is megvan a talaj �s az ugr�s, tov�bbi szereik a gerenda �s a felem�s korl�t. Az egyes gyakorlatfajt�kb�l egy�ni versenyeket rendeznek, de a valamennyi gyakorlatot tartalmaz� �sszetett versenyek �s a csapatversenyek is a megm�rettet�s r�szei. A sport�g hazai ir�ny�t� szerve a Magyar Torna Sz�vets�g, eur�pai szerve az Union Europ�enne de Gymnastique (UEG), nemzetk�zi szerve pedig a F�d�ration Internationale de Gymnastique (FIG).

T�rt�nete

A torna t�rt�net�t az �kori g�r�g�kh�z szok�s k�tni, de nem szabad megfeledkezni arr�l, hogy m�r egyiptomi, indiai r�g�szeti eml�keken is l�thatunk torn�ra utal� mozdulatokat. Az �kori K�n�ban i. e. 2000 k�r�lire teszik a gy�gytorna kialakul�s�t, feltal�l�j�nak Huang-ti cs�sz�rt tartj�k. A kr�tai kult�r�ban is tal�lni sport t�m�j� �br�zol�sokat, p�ld�ul bika szarvai k�z�tt �tszalt�z� torn�szokat. Ezzel egy�tt a sporttorna val�j�ban az �kori g�r�g�kig vezethet� vissza, akik k�l�n�s figyelmet ford�tottak a fizikai �ll�k�pess�g fejleszt�s�re �s szinten tart�s�ra. Minden v�rosban volt g�mnaszion (tornacsarnok), ahol a f�rfiak gyakorolhattak. A fut�sokb�l, ugr�sokb�l �s dob�sokb�l �ll� mozg�srendszert palesztik�nak nevezt�k. Az �kori R�m�ban a testedz�ssel m�r ink�bb csak a katon�k �s a gladi�torok foglalkoztak. A k�z�pkorban a lovagi torn�kat lehet megeml�teni. A renesz�nsz idej�n �jra felfedezt�k a palesztik�t, �s k�l�nb�z� humanista iskol�kban gyakorolt�k. Mercurialis k�nyvet �rt arr�l, hogy a testgyakorl�s az eg�szs�gmeg�rz�s fontos eszk�ze (De arte gymnastica, 1569). Az 1600-as �vekben Comenius bevezette a (sport)j�t�kokat az oktat�sba, �s j�t�kterek kialak�t�s�t javasolta az iskol�kban (Orbis pictus).

A mai �rtelemben vett szertorna alapjait n�met ter�leten fektett�k le a 18. sz�zad m�sodik fel�ben. 1793-ban Johann Christoph Friedich Guths Muths megjelentette Gymnastic f�r die Jugend (Gimnasztika az ifj�s�g sz�m�ra) c�m� m�v�t, az els� olyan torn�szk�nyvet, amelyben a testgyakorlatok imm�r „testen v�gzett munk�v�” v�ltak. Friedrich Ludwig Jahn 1811-ben megalap�totta a berlini Turnvereint, a voltak�ppeni els� tornaegyes�letet, �s kialak�totta az �n. n�met tornarendszert. Ezt fejlesztette tov�bb a sv�jci Adolf Spiess, aki bevezette a k�ziszerek haszn�lat�t. Saj�toss�ga a n�met rendszer� sportnak, hogy a versenyeket nem t�mogatt�k, ellent�tben az Angli�ban kialakult, els�sorban az atl�tik�n alapul� iskol�val (az ellent�teket akkoriban atl�tika-torna h�bor�nak nevezt�k). Ennek megfelel�en a nemzetk�zi tornasz�vets�g (FIG) is csak tornabemutat�kat szervezett, az els�, Ath�nban megrendezett �jkori olimpi�t�l pedig kifejezetten eltiltotta a torn�szokat (n�h�ny orsz�g, k�zt�k Magyarorsz�g sportol�i is, az�rt r�szt vettek a j�t�kokon). A FIG csak lassan adta be a derek�t: az els� torna-vil�gbajnoks�got 1903-ban rendezte meg Antwerpenben egy�ni �sszetett �s csapatverseny form�j�ban, de szerenk�nti vil�gbajnoks�gokat csak 1930-t�l (n�kn�l 1950-t�l) tartottak. A sport�g nemzetk�zi nagys�gai k�z�l – �nk�nyesen kiemelve – megeml�thet� Nyikolaj Andrianov, V�ra ��slavsk�, Miroslav Cerar, Nadia Com�neci, Kat� Szavao, Larisza Latinyina �s Ljudmila Turiscseva, akik sportszer�s�g�kkel, l�tv�nyos gyakorlataikkal sokat tettek a tornasport n�pszer�s�t�s��rt.
Magyarorsz�gon az els� nyilv�nos testgyakorolda 1819-ben nyitotta meg a kapuit, majd folyamatosan sorra alakultak a tornaegyletek. Itt is megfigyelhet� volt az �les szemben�ll�s a szabadt�ri atl�tika �s labdaj�t�kok, valamint a belt�ri torna h�vei k�z�tt. Hamarosan kialakult azonban a versenyszer� tornasport, 1905-t�l m�r bajnoks�gokat is rendeztek. A tornasz�vets�g nemzetk�zi versenyek szervez�s�t is v�llalta: 1934-ben vil�gbajnoks�got rendeztek. Ezt k�vett�k az �vtizedekkel k�s�bbi sportversenyek: 1983-ban vil�gbajnoks�got, 1992-ben Eur�pa-bajnoks�got, 2002-ben pedig szerenk�nti vil�gbajnoks�got rendezt�nk. Versenyz�ink t�bbnyire nincsenek a nemzetk�zi tornasport �lvonal�ban, de id�r�l id�re felbukkan egy olyan tehets�g, aki elismer�st v�lt ki a nemzetk�zi versenyeken, s�t a sport�g legnagyobbjai k�z�tt tartj�k sz�mon. Olimpi�kon, vil�gbajnoks�gokon szereztek egy�ni arany�rme(ke)t Borkai Zsolt, Csoll�ny Szilveszter, Keleti �gnes, Korondi Margit, Magyar Zolt�n, Pataki Ferenc, Pelle Istv�n, �nodi Henrietta, Berki Kriszti�n �s a k�ziszercsapat.

A versenyek

A versenyek feloszt�sa nemek szerint
A tornaversenyek a r�sztvev�k neme szerint:
1. le�ny-, illetve n�i,
2. fi�-, illetve f�rfiversenyek lehetnek.
A le�nyok �s fi�k, illetve a n�k �s f�rfiak egym�s ellen nem versenyezhetnek.
A versenyek jellege
A tornaversenyek jelleg�k szerint lehetnek:
– egy�ni versenyek, ahol a torn�szok egy�nileg vesznek r�szt a versenyeken, �s az el�rt eredm�ny a torn�szoknak egy�nileg sz�m�t.
– egy�nenk�nti csapatversenyek, ahol a torn�szok a versenyen mint a csapat tagjai vesznek r�szt �s a csapat tagjai k�l�n-k�l�n mutatj�k be gyakorlataikat; az egy�nileg el�rt pontsz�m a csapat eredm�ny�be sz�m�t be.
A versenyek rendszere �letkor szempontj�b�l
a) gyermek
b) serd�l�
c) ifj�s�gi
d) junior
e) feln�tt
Versenysz�mok szerinti versenyek
1. �sszetett verseny
2. �sszetett �s szerenk�nti verseny
A versenyz�k
A versenyz�k sz�ma att�l f�gg, hogy egy�ni vagy csapatversenyen indulnak.
1. Egy�ni versenyen a torn�szok egy�nileg vesznek r�szt. az egy�ni versenyz�k sz�ma �ltal�ban k�tetlen, kiv�ve ha a versenyki�r�s m�sk�ppen int�zkedik.
2. A csapat legkisebb l�tsz�ma k�t torn�sz.
a) A csapatot egynem� (f�rfi vagy n�), �ltal�ban egy korcsoportba tartoz� hasonl� min�s�t�s� torn�szokb�l kell �ssze�ll�tani, kiv�ve ha a versenyki�r�s m�sk�ppen int�zkedik.
b) A csapat l�tsz�ma �ltal�ban 6 f�, akik k�z�l versenysz�monk�nt a legjobb 5 torn�sz eredm�nye sz�m�t, vagyis minden versenysz�mban egy-egy, a legkevesebb pontsz�mot el�rt torn�sz eredm�ny�t nem veszik figyelembe.
c) A verseny megkezd�se ut�n a csapatot kieg�sz�teni vagy a torn�szokat cser�lni nem szabad. S�r�lt torn�sz hely�re nem szabad m�st be�ll�tani, m�g abban az esetben sem, ha a csapat l�tsz�ma az el��rt al� cs�kkenne.

A szertorna gyakorlatai

A torna mai k�pe viszonylag lassan alakult ki. Kor�bban olyan – ma m�r furcs�nak hat� tornamutatv�nyok is a m�soron voltak, mint a l�ugr�s keresztben, a f�ggeszked�s, a f�rfi buzog�nygyakorlat, k�ziszer-gyakorlat, k�t�lm�sz�s stb. A rendszer az 1950-es �vekt�l tekinthet� befejezettnek, noha – f�leg a szerek kialak�t�s�val �s a gyakorlatok �ssze�ll�t�s�val �s pontoz�s�val kapcsolatban – id�r�l id�re t�rt�nnek kisebb m�dos�t�sok. A gyakorlatokat �ltal�ban hat b�r� �s egy d�nt�b�r� min�s�ti: 1-t�l 10-ig terjed� pontsz�mot adhatnak, tizedes pontoss�ggal.
Mindk�t nem �ltal bemutatott gyakorlatok:

Talajgyakorlat
A talajgyakorlatokat a kor�bbi �vtizedekben m�szabadgyakorlatnak nevezt�k. A talajgyakorlat sz�m�ra kialak�tott ter�let 12�12 m nagys�g�, rugalmas kem�nyhab alapoz�s� sz�nyeg. A sz�nyeg rugalmas kialak�t�sa teszi lehet�v� a torn�szok sz�m�ra a nagy magass�g� ugr�sok v�grehajt�s�t, an�lk�l, hogy a talajra �rkez�skor �bred� dinamikus er�hat�sok k�rosan vegy�k ig�nybe �z�leteiket. A gyakorlatok sor�n a torn�szok bizonys�got adhatnak rugalmass�gr�l, er�r�l, egyens�ly�rz�kr�l �s akrobatikus k�pzetts�gr�l. A gyakorlatok k�l�nb�z� ugr�sokb�l, forg�sokb�l, k�r�z�sekb�l, k�z�ll�sokb�l �s m�s er�elemekb�l �llnak, amiket n�kn�l t�ncelemek is kieg�sz�tenek. A gyakorlatokat a n�k zen�re, a f�rfiak an�lk�l mutatj�k be. Ez az egyetlen szer, ahol a f�rfiak r�vid sportnadr�gban is bemutathatj�k gyakorlataikat.
Ugr�s
Az ugr�st kor�bban l�ugr�snak nevezt�k. Az ugr�st ekkor a f�rfiak hossz�ban, a n�k keresztben elhelyezett (k�pa n�lk�li) lovon hajtott�k v�gre. A mai ugr�szer k�r�lbel�l 1�1 m fel�let�, speci�lis kialak�t�s� tornaszer. Magass�ga f�rfiak eset�n 1,35 m, n�kn�l 1,25 m. Az ugr�st a versenyz�k nekifut�sb�l, rug�s dobbant�r�l ind�tj�k. A szert k�t k�zzel �rintik, azon megt�maszkodva a test hossz- �s keresztir�nya ment�n forg�sokat v�geznek, majd a kijel�lt �rkez�si helyen fognak talajt k�t l�bbal. A versenyz�k bizonyos ugr�sfajt�kn�l m�r a szer �rint�se el�tt is v�grehajthatnak forg�st �s csavart.
 

F�rfi versenysz�mok

Gy�r�gyakorlat
A gy�r� szer k�t, 18 cm bels� �tm�r�j� fa karika, amelyek a talaj felett 255 cm-re l�gnak egy szil�rdan kifesz�tett �llv�nyzatr�l, egym�st�l val� t�vols�guk 50 cm. Az �llv�ny magass�ga 5,5 m, sz�less�ge 2,6 m. A gy�r�k b�rhevederrel kapcsol�dnak a felf�ggeszt� ac�lsodronyokhoz. A gyakorlatot a versenyz�k nyugalmi f�ggeszked� testhelyzetb�l kezdik, �s lend�leti, er�- �s tart�sos elemekb�l �ssze�ll�tva hajtj�k v�gre. A leugr�s minden esetben lend�leti elemb�l t�rt�nik.
Korl�tgyakorlat
A korl�t (megalkot�ja a n�met torna atyja, Jahn volt) k�t, p�rhuzamosan elhelyezett far�d (erre utal angol neve: parallel bars). A korl�t rudainak hossza 3,5 m, egym�st�l m�rt t�vols�guk – �ll�that� m�don – 42–52 cm, �s egy �llv�nyszerkezeten 1,7 m magass�gban vannak elhelyezve. A gyakorlat lend�leti, forg�sos �s egyens�lyi elemekb�l �ll, gyakran er�elemekkel kieg�sz�tve. A gyakorlat elemei a rudak ir�ny�ban, de arra mer�legesen is v�grehajthat�k.
 

L�leng�s
A l� hossz�s�ga 1,6 m, 1,1 m magas, a rajta elhelyezett k�p�k magass�ga 12 cm, egym�st�l val� t�vols�guk – �ll�that�an – 40–45 cm. A l�leng�s gyakorlata csak lend�leti elemekb�l �llhat (p�rosk�r�k, oll�k �s ellenoll�k, ors�k stb.), valamint az – ut�bbi id�ben t�bbnyire k�z�ll�sb�l v�grehajtott – leugr�sb�l (amelyn�l a lend�leti elemek kiz�r�lagoss�g�ra vonatkoz� szab�ly f�l�tt szemet hunynak…). Mind a k�telez�, mind pedig a szabadon v�lasztott ugr�st csak egyszer lehet bemutatni. A l�leng�s k�t legnehezebb elem�t (V�gh L�szl� edz� j�volt�b�l) magyar torn�szok mutatt�k be, �s r�luk nevezt�k el (Magyar-v�ndor – Magyar Zolt�n, Sivad�-v�ndor – Sivad� J�nos).
Ny�jt�gyakorlat
A ny�jt� egy ac�lr�d, amelynek az �tm�r�je 28 mm, hossza 2,4 m, �s a talajt�l 2,80 m magass�gban r�gz�tik egy �llv�nyzaton. A ny�jt�gyakorlat kiz�r�lag lend�leti elemekb�l �llhat, k�r�kb�l, fordulatokb�l, szalt�kb�l stb. A szer egyik gyakran alkalmazott speci�lis elem�t (Kov�cs-szalt�), az azt el�sz�r bemutat� Kov�cs P�terr�l nevezt�k el.

N�i versenysz�mok
Gerendagyakorlat
A gerenda 5 m hossz� �s 10 cm sz�les, fel�let�n filcr�teget helyeznek el. A gerenda magass�ga 120 cm. A gyakorlatok elemei az egyens�ly�rz�kre �p�lnek: l�p�sek, forg�sok, szalt�k stb.
Felem�skorl�t-gyakorlat
A felem�skorl�t k�t, egym�ssal p�rhuzamosan elhelyezett far�d. A f�rfiak �ltal haszn�lt korl�tt�l abban k�l�nb�zik, hogy a k�t r�d magass�ga elt�r�: 155 cm �s 240 cm, t�vols�guk �ll�that�. A felem�s korl�ton bemutatott gyakorlatok n�mik�pp a ny�jt�gyakorlatokra eml�keztetnek, mik�zben a torn�szok a k�t rudat k�zel egyforma ar�nyban haszn�lj�k (fellend�l�sek, fordulatok, sz�kken�sek, billen�sek stb.). A gyakorlatokat gyakran ugr�deszk�r�l felugorva ind�tj�k.